2009. augusztus 18., kedd

Könyves játék

Judit hívott játszani.
A szabály a következő :
Fogd a könyvet , amit éppen olvasol.
Nyisd ki a 161.oldalon és másold be a blogodba az 5. mondatot.
Add tovább a játékot 5 embernek.



Én most Michael Ende: Momo művét olvasom.
Nem először és szerintem nem is utoljára.
Megnéztem mi az adott mondat és teljesen értelmetlennek találtam, így nem másolom be.
Először akkor találkoztam ezzel a könyvvel mikor Roni kijárta az első osztályt. A tanító nénije ezt adta fel nyári olvasmánynak. Mivel még nem tudott jól olvasni közösen olvastuk el.
Hiába mese inkább felnőtteknek szól.
Egy kislányról szól aki mindenkit meghallgat.Nem ítélkezik, csak figyel és ezzel visszaadja a felnőttek lelki békéjét, és felébreszti a gyerekek játékos képzeletét. Egy napon azonban megjelennek a városban a szürke urak, akik az emberek életidején élősködnek. A város lakói észre sem veszik, hogy lelketlen, embertelen robotokká manipulálták őket, akik teszik a dolgukat, gazdagodnak, de még arra sincs idejük, hogy ennek értelmén elgondolkodjanak. Momo lassan elveszti valamennyi barátját (nincs idejük beszélgetésre, játékra), de még így is útjában áll az időrablónak. Amikor egy óriási öltöztethető babával sem sikerül megvesztegetni, az életére törnek. Ekkor lép közbe Hora mester, akitől az idő áramlik a világba, és akivel szövetkezve Momonak végül sikerül legyőznie a szürke urat, és megszabadítania barátait az időtakarékosság mániájától.

Ez most inkább könyv ajánlónak sikerült, de én sokat tanultam belőle azóta sokkal jobban odafigyelek másokra, átértékeltem mi a fontos, és mi nem.

És kinek adnám tovább: Anukának, Kathának, Melusnak, és Ibcsy.
Tudom ez csak 4 ember, de akinek hirtelen tovább adtam volna azok már bemutatták könyveiket.

1 megjegyzés:

Ibcsy írta...

Köszönöm szépen a játékot. Írok a könyvemről, megígérem:-)